Faustus

Azt hiszem, csattanós választ adott a Rubophen zsűrije mindenkinek arra nézvést, miről is volt szó itt. Bevallom, elsőre meghökkentem, de körülbelül két másodperc alatt esett le a tantusz, és mocskosul jót vigyorogtam egyrészt, másrészt kalapomat emelem Rubophenék előtt. A zsűrire majd később kitérek, fontosnak tartom megjegyezni, hogy még nem róluk beszélek.
Szóval, győzött ez a vers. [...]

Hát kérem, ennek is vége lett: megvan a győztes, illetve győztesek. Mi itt még mindig nem tértünk magunkhoz a röhögéstől, de igyekszem komolynak maradni. Pár szót szeretnék csak szólni így hamarjában, mielőtt majd talán komolyabban, na meg mielőtt a versenyszellem lángja is végleg kihuny.
Kedves Mogyorósi László, gratulálunk!
Az itteni kommentek is jó bizonyítékai annak, hogy a [...]

A 107-esek irigyelve gyűlölt klubjának egy újabb tagját szemeltem ki portrézásra.
A hölgy azok táborát erősíti, akik bemutatkozás helyett amolyan művészi CV-t tettek a lapra, de mennyivel jobbat sokaknál… Összességében legalábis. Ha belenézünk a versbe, azért az rögtön fel kell hogy tűnjön, hogy aszongya
Születtem hatvanöt őszén,
apró, elsőszülött leány.
Örüljünk hát, hogy nem kész férfiként látta meg a [...]

Már nem emlékszem, hogyan akadtam rá az úriemberre és műveire: rémlik, hogy Kőmüves Klára is említette nevét hozzánk intézett szózatában, de meglehet, a Versírón már előtte is belefutottam Avasi Zoltán költészetébe. Hát most belefutottam még egyszer, ezúttal szándékosan.
Ami legelőször feltűnt, hogy költőnk majd minden verse valamilyen módon a Csillagvirágok elnevezésre hallgat, és ha a címek [...]

Sajnos nem tudom, az úr melyik versével nevezett és jutott végül tovább, csak azt tudom, szinte biztosan, hogy melyekkel nem. De azokra is kitérünk, előbb azonban nézzük a jót, mint aki mindig a tányéron levő legjobb falatot eszi meg, és akkor végig jó. Hát mondjuk itt nem így lesz.
Kezdjük mondjuk a Lék a hajón-nal, ilyen [...]

A százhetesek bűvös klubjában akadtam rá Weigert Tamás verseire, azok közül is a Tonio Kröger negatívja címet viselőre. Ahogy gyorsan átfutottam, megelégedetten konstatáltam, hogy lám, mégiscsak akadnak itt jó költők: a vers egészét átható szép nyelviség, a jól formált, ritmusos mondatok egyértelműen elnyerték tetszésemet. Aztán vetettem egy pillantást Weigert Tamás adatlapjára, és rögtön el is [...]

Nehéz objektíven írni az úrról és művészetéről, hiszen ami Babitsnál egy életre szóló élmény (nevezetesen hogy a szerző saját költeményét meghökkentő intonációval és hangszínen adja elő, melyet néhány recsegő hangfelvétel tesz lehetővé), azzal ugyanakkor Harmath József nem fukarkodik. Nem bízza a véletlenre, hiszen míg a leírt sorok hidegen tekintenek vissza ránk, és szinte semmit nem [...]

Hát kérem, ez az oldal tele van isten áldotta tehetségekkel, váteszekkel. Legalábbis az indulók nagy része ezt a képet igyekszik közvetíteni magáról. Apropó, köszönet az előzsűrinek, amiért olyan biztos kézzel rántotta át azt a 107 kiváltságost a második, s immáron végső körbe. Szerintem jó munkát végeztek, tették, amit kell. Bár a búza és a konkoly [...]

Sajnos kiestek favoritjaink, úgy tűnik, de ahogy az Alien 3-ban, amikor temetik Newt-ot meg Hickset, és közben mászik kifelé az idegen a kutyából (tehénből a rendezői változatban, de ez mellékes), úgy találhatunk újabb gyöngyszemeket a továbbjutottak közt is, miközben Harmath József könnyei halványuló harcsabajszán csurognak lefele. Én most elsőre Angyal Gyulát szemeltem ki. Amúgy szerintem [...]