|
|||||
|
Öcsém mutatta ezt a videót, mondván, hogy neki Slash-szólótól még nem fájt a füle, hát mit mondjak, nekem se:
Aztán eszembe jutott egy vers, mondhatni halkan felcsendült az évek távolából (nem ma volt, hogy Lorcát olvasgattam), s én lázasan keresni kezdtem, míg végül megtaláltam. És igen, a két dolog illik [...] Íme, mindenki kedvére böngészhet (és a fejünkre olvashatja, ha rosszul számoltunk) Tisztelt Hölgyeim és Uraim, íme a dobogó: Harmadik helyezett: Megynerni egy olyan versenyt, Szerző: Falcon Második helyezett: Az árokban elárvult, kopott hegedű, Szerző: Sárhelyi Erika And the t-shirt goes to, tehát első [...] Megállj óra, telefon, feledd a csöngést, Repülők, az égbe föl sírva szálljatok Nyugat volt ő, Kelet, s ő volt Dél és Észak: Mikor a kelekótya nap Mert olyan jó volna hinni, köpenyem bélése alatt. az ilyenek mindig így járnak: …hisz úgyis minden kétfelől van, S ha így van, magam mért legyek csak egy? És hogy ekkor én is széthullok-e? Ha menni kell, magammal sokat vinnék, Vinném az erdőt, hol örökké jártam, Azt hiszem, nem volna fair, ha hivatalosan beneveznénk a versenybe e késői művet, mint ahogy az sem, ha nem közölnénk, úgyhogy marad ez a megoldás, aztán majd meglátjuk
Őszi ének Édes illat, őszi nedű, A fák közt őz, szelíd szemű, Távolról szól egy hegedű; De a dallam mért’ keserű? 4 (43%, [...] Neki már van Nem marad más, csak a derű, Kedves Olvasóink, következzenek hát a szavazás után eltűnt pályaművek, hogy minél többször olvashassátok, elemezhessétek őket. Sajnos úgy látszik, a poll jellege miatt tűntek el, és ezen nem is tudunk változtatni, úgyhogy ezt a külön postot kapták. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezennel a verseny pályázati szakaszát lezártnak tekintjük, legnagyobb fájdalmunkra gBetti műve reggelre sem érkezett meg, így nem tudjuk benevezni őt a versenybe. A számlálón szereplő 25 tehát tévedés, valójában 24 műről lehet dönteni, mégpedig pontozásos rendszerrel, errefelé. Ami fontos: ha valaki egyszer elküldte a szavazatát, a verseket sem tudja megnézni újra, [...] Ki megy az éji erdőn? A szép Lucas úrfi az. Hová-hová úrfikám? Vállán fehér köpeny. Ily késő éjszakán? A hold elbújt a ködben. Tán messze, messze járt ön? Fején sötét kalap.
Tisztelt hölgyeim és uraim, újat próbálunk. Egy cikket olvasván (melyről még nem döntöttem el, hogy csak linket tegyek ki vagy lefordítsam esetleg és post legyen belőle, mindenesetre egy jól ismert kísérletről van benne szó) jutott eszembe a következő ötlet: játékot hirdetünk, melyben egy legföljebb négy soros, 10-12 szótagos akármit kell írni, melyben az egyik rímhívó [...] Vándor, vajh’ tudod azt, mi vidámít életed útján? Hagyd el a tréfát, légy tréfa te, s nem veszel el. (Goethe) Hogy kik, miért bántottak, Lassan úgy nézek itt szét én is, S estére érve újra visszanéz, Ittmaradtunk, poshadt városi nyár van… És rág a hőség, mint rabot a tetvek, “Patak-hidacskák, páfrányok, mohák, S az éjben húnyt szemünk egyszerre mit lát? Faustus panaszolkodása Már a cím is, magában, utal, Az baj, hogy ki gondolkodni fukar, Pedig a szabály elég egyszerű: Azt hiszem, csattanós választ adott a Rubophen zsűrije mindenkinek arra nézvést, miről is volt szó itt. Bevallom, elsőre meghökkentem, de körülbelül két másodperc alatt esett le a tantusz, és mocskosul jót vigyorogtam egyrészt, másrészt kalapomat emelem Rubophenék előtt. A zsűrire majd később kitérek, fontosnak tartom megjegyezni, hogy még nem róluk beszélek. Hát kérem, ennek is vége lett: megvan a győztes, illetve győztesek. Mi itt még mindig nem tértünk magunkhoz a röhögéstől, de igyekszem komolynak maradni. Pár szót szeretnék csak szólni így hamarjában, mielőtt majd talán komolyabban, na meg mielőtt a versenyszellem lángja is végleg kihuny. Kedves Mogyorósi László, gratulálunk! Az itteni kommentek is jó bizonyítékai annak, hogy a [...] Egyik kedvenc magyar költőmről, Csokonai Vitéz Mihályról szeretnék pár szót szólni. Eddig a Kőmüves Klára-kritika közel 800-szor(!) annyi letöltéssel büszkélkedhet, mint az utolsó helyen kullogó, Szlukovényi Katalin versét boncolgató írás. O tempora, o mores! Remélem, azért azok is jó bejegyzések (vagy van köztük jó), amelyek éppen nem korunk KK-szintű hatalmasait veszik célba (tehát mondjuk Aranyt). Köszönjük mindenkinek, aki erre jár, olvasson bármit. Tényleg jó érzés. [...] A Születésnapomra József Attilának egyik legismertebb, legtöbbet idézett verse, sőt a József Attila-parafrázisoknak is gyakori alkotóeleme. És itt most nem elsősorban a versírós próbálkozásokra gondolok, születtek azoknál sokkal jobbak is, bár véleményem szerint ehhez a vershez akármennyire is hozzányúlni a szentségtöréssel egyenlő és jól rá kéne csapni a kezére mindenkinek, aki ilyesmire vetemedik. (Az egy [...] A 107-esek irigyelve gyűlölt klubjának egy újabb tagját szemeltem ki portrézásra. Születtem hatvanöt őszén, Örüljünk hát, hogy nem kész férfiként látta meg a [...] Már nem emlékszem, hogyan akadtam rá az úriemberre és műveire: rémlik, hogy Kőmüves Klára is említette nevét hozzánk intézett szózatában, de meglehet, a Versírón már előtte is belefutottam Avasi Zoltán költészetébe. Hát most belefutottam még egyszer, ezúttal szándékosan. Ami legelőször feltűnt, hogy költőnk majd minden verse valamilyen módon a Csillagvirágok elnevezésre hallgat, és ha [...] Sajnos nem tudom, az úr melyik versével nevezett és jutott végül tovább, csak azt tudom, szinte biztosan, hogy melyekkel nem. De azokra is kitérünk, előbb azonban nézzük a jót, mint aki mindig a tányéron levő legjobb falatot eszi meg, és akkor végig jó. Hát mondjuk itt nem így lesz. Kezdjük mondjuk a Lék a hajón-nal, ilyen [...] BŰNÖS Azért jöttem, hogy följelentsem VÁDLÓ Én legyek bünének tudója - A százhetesek bűvös klubjában akadtam rá Weigert Tamás verseire, azok közül is a Tonio Kröger negatívja címet viselőre. Ahogy gyorsan átfutottam, megelégedetten konstatáltam, hogy lám, mégiscsak akadnak itt jó költők: a vers egészét átható szép nyelviség, a jól formált, ritmusos mondatok egyértelműen elnyerték tetszésemet. Aztán vetettem egy pillantást Weigert Tamás adatlapjára, és rögtön el [...] Egy rossz költő mily megindító. Már évekig Klárisok a nyakadon, Rózsa a holdudvaron, Szoknyás lábad mozgása Szoknyás lábad mozgása 1928 nyara Petőfi Sándor Szeptember végén c. versének elemzésére teszünk az alábbiakban kísérletet, mondhatni fejszét vágunk nagy fába ismét, miután egy külön postban sikeresen túljutottunk a nagyon alapszintű, leginkább csak az elveket elmagyarázó időmérték-bemutatáson. |
|||||
|
Copyright © 2012 Faustus - All Rights Reserved |
|||||
Legfrissebb hozzászólások