|
|||||
|
Úgy tartom, Istennek legalább annyi munkája van a dolgok megsemmisítésével, mint megalkotásukkal és teremtésükkel — mondta Luther doktor a ganajra gondolván, és hozzáfűzte: — Csodálom, hogy a világ réges-rég nincs az égig teleszarva. (Martin Luther: Asztali beszélgetések) Korosodó rockerből félvér csinibaba? Szóval van ez a fickó: rég szerettem volna írni róla, csak azt nem gondoltam, hogy egy ennyire félresikerült album kapcsán teszem ezt majd meg. Mi tagadás, figyelem már egy ideje munkásságát, az Audioslave frontembereként és a svéd koncertalbumával egyaránt meggyőzött. Sorolhatnám, miféle formációkban-produkciókban vett rész az elmúlt bő két évtized [...] A minap olvastam egy cikket az internetes helyesírásról. Bár nem vagyok nyelvész én sem (azt hiszem, ez már korábban kiderült), érdeklődve olvastam Gusztáv András és G. Bogár Edit írását, helyenként egyetértésben a szerzőkkel, helyenként meg nem. Tény, hogy az internet előhozta és propagálja azokat a helyesírási borzalmakat, amelyekkel eddig “csak” a tanárnak kellett hadakoznia a [...] Néhány órán belül (magyar idő szerint 2-kor) elkezdődik a gála, úgyhogy gyorsan ide vésem néhány kategóriából az én favoritjaimat. Animációs filmek közül nekem egyértelműen Wall-E a király, kallódik is valahol egy ismeretető, előszedem. Azt hiszem, csattanós választ adott a Rubophen zsűrije mindenkinek arra nézvést, miről is volt szó itt. Bevallom, elsőre meghökkentem, de körülbelül két másodperc alatt esett le a tantusz, és mocskosul jót vigyorogtam egyrészt, másrészt kalapomat emelem Rubophenék előtt. A zsűrire majd később kitérek, fontosnak tartom megjegyezni, hogy még nem róluk beszélek. Egyik kedvenc magyar költőmről, Csokonai Vitéz Mihályról szeretnék pár szót szólni. Eddig a Kőmüves Klára-kritika közel 800-szor(!) annyi letöltéssel büszkélkedhet, mint az utolsó helyen kullogó, Szlukovényi Katalin versét boncolgató írás. O tempora, o mores! Remélem, azért azok is jó bejegyzések (vagy van köztük jó), amelyek éppen nem korunk KK-szintű hatalmasait veszik célba (tehát mondjuk Aranyt). Köszönjük mindenkinek, aki erre jár, olvasson bármit. Tényleg jó érzés. [...] Vagyunk, akik vagyunk, ki így viszonyul bizonyos dolgokhoz, ki úgy. Aztán vitatkozunk: akkor mégis hogy kéne. Norma csap össze normával, ez már csak így megy. Nem hiszem, hogy az a vaskalapos akárki lennék, ugyanakkor bizonyos dolgokhoz elég konzervatív módon viszonyulok, tudom. Lehet, hogy jelen esetben is így van? A minap egy „érdekes” beszélgetésnek voltam tanúja: két [...] Régen tervezem, hogy írok a nyelvtörténetről egy kis összefoglalót, csak amolyan tudománytalan módon, de azt hiszem, előbb érdemes mindarról pár mondatot írni, hogy mi itt a Faustuson hogy is látjuk ezt az egészet. Nyelvművelés, nyelvtörténet, nyelvtan, helyesírás, nyelvészet. Mik ezek? Meg mi dolgunk velük? Legelőször azt érdemes tisztázni, hogy ennek az igazából megfoghatatlan dolognak, amit [...] A Születésnapomra József Attilának egyik legismertebb, legtöbbet idézett verse, sőt a József Attila-parafrázisoknak is gyakori alkotóeleme. És itt most nem elsősorban a versírós próbálkozásokra gondolok, születtek azoknál sokkal jobbak is, bár véleményem szerint ehhez a vershez akármennyire is hozzányúlni a szentségtöréssel egyenlő és jól rá kéne csapni a kezére mindenkinek, aki ilyesmire vetemedik. (Az egy [...] A 107-esek irigyelve gyűlölt klubjának egy újabb tagját szemeltem ki portrézásra. Születtem hatvanöt őszén, Örüljünk hát, hogy nem kész férfiként látta meg a [...] Már nem emlékszem, hogyan akadtam rá az úriemberre és műveire: rémlik, hogy Kőmüves Klára is említette nevét hozzánk intézett szózatában, de meglehet, a Versírón már előtte is belefutottam Avasi Zoltán költészetébe. Hát most belefutottam még egyszer, ezúttal szándékosan. Ami legelőször feltűnt, hogy költőnk majd minden verse valamilyen módon a Csillagvirágok elnevezésre hallgat, és ha [...] A százhetesek bűvös klubjában akadtam rá Weigert Tamás verseire, azok közül is a Tonio Kröger negatívja címet viselőre. Ahogy gyorsan átfutottam, megelégedetten konstatáltam, hogy lám, mégiscsak akadnak itt jó költők: a vers egészét átható szép nyelviség, a jól formált, ritmusos mondatok egyértelműen elnyerték tetszésemet. Aztán vetettem egy pillantást Weigert Tamás adatlapjára, és rögtön el [...] Petőfi Sándor Szeptember végén c. versének elemzésére teszünk az alábbiakban kísérletet, mondhatni fejszét vágunk nagy fába ismét, miután egy külön postban sikeresen túljutottunk a nagyon alapszintű, leginkább csak az elveket elmagyarázó időmérték-bemutatáson. Nehéz objektíven írni az úrról és művészetéről, hiszen ami Babitsnál egy életre szóló élmény (nevezetesen hogy a szerző saját költeményét meghökkentő intonációval és hangszínen adja elő, melyet néhány recsegő hangfelvétel tesz lehetővé), azzal ugyanakkor Harmath József nem fukarkodik. Nem bízza a véletlenre, hiszen míg a leírt sorok hidegen tekintenek vissza ránk, és szinte semmit nem [...] Hát kérem, ez az oldal tele van isten áldotta tehetségekkel, váteszekkel. Legalábbis az indulók nagy része ezt a képet igyekszik közvetíteni magáról. Apropó, köszönet az előzsűrinek, amiért olyan biztos kézzel rántotta át azt a 107 kiváltságost a második, s immáron végső körbe. Szerintem jó munkát végeztek, tették, amit kell. Bár a búza és a [...] Sajnos kiestek favoritjaink, úgy tűnik, de ahogy az Alien 3-ban, amikor temetik Newt-ot meg Hickset, és közben mászik kifelé az idegen a kutyából (tehénből a rendezői változatban, de ez mellékes), úgy találhatunk újabb gyöngyszemeket a továbbjutottak közt is, miközben Harmath József könnyei halványuló harcsabajszán csurognak lefele. Én most elsőre Angyal Gyulát szemeltem ki. Amúgy szerintem [...] Na hát csak eljött az újesztendő is, elmúltak az ünnepek, hideg van és akadozik a gázellátás, Falcon pontozási rendszerrel meg egyéb nyalánkságokkal reformálja a Faustust, én meg tennivalóim miatt olyan hatásfokkal veszek részt a közös munkában, mint egy MÁV-dologzó sztrájk idején. Mea culpa, de hát vannak ilyen időszakok mindenki életében. A könyvesboltban azért vettük le a polcról a regényt, mert állat jól néz ki a téli tájon bandukoló ember a borítón, illetve (pláne) a hátlapon a vonat a havas domboldalon. Aztán meg is vettük, mert jó a cím és érdekesnek is tűnt. Tudom, nem írunk sokat, tudom többet kéne. Hiszen írnánk mi, de nem megy az könnyen faluhelyen. De most rátaláltam valamire, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Így hajnalban csak a linket teszem ki, aztán lehet, hogy majd update-elem a dolgot, és bővebb lére eresztem, hiszen égető probléma ez végtére is, de most hadd jöjjön a [...] Nos, ma megint kiosztják. Tudom, fanyalgásra mindig okot ad ez az egész, de szerintem jogos a büszkeség, ha az ember földije kap pl. Olvastam pár cikket most erről, latolgatnak szokás szerint. Én nem vagyok annyira járatos a dél-koreai irodalomban, hogy a dél-afrikairól ne is beszéljek, de sebaj, mondok én is neveket, ami csak úgy eszembe [...] Bevallom, nemrég vásároltam egy könyvet, PLB, avagy a Pozitív Lelki Beállítottság a címe, mondom ez biztos jó lesz valamire. Aztán hamar letettem, mert egyszerűen nem sok mindent találtam benne, ami érdekelne, ami hatott volna rám. Adtam neki egy esélyt. Mindig úgy hittem, Sarah Jessica Parker lófejéről előbb írok pattogós kritikát, mintsem bármit is az ominózus sorozatról, de ha már néhányszor elszenvedője lehettem az általa okozott élménynek, miért is ne: klaviatúrát ragadok és én leszek az ördög ügyvédje — vagy ha úgy tetszik, Carrie Bradshaw kritikusa — néhány közepes mondat erejéig. Szóval nőkről nőknek férfi szemmel, [...] Suhan itt az élet, a régi sem kopott. És mondhatod, hogy a világ nem csak ennyi, Jellegzetes, mondhatni szimbolikus. Reggel van, de éppúgy lehetne délután vagy este is. Hegycsúcson ülsz, nem kis munkával másztál fel oda; balra tőled vékonyka ösvény kanyarog: csúszós, buktatókkal teli. Körötted gyér hegyi vegetáció, fakózöld minden, de csak azért, mert kopár mégsem lehet. S te tudod mindezt, tisztában vagy vele a kezdetektől fogva, mégis magadban tiltakozol is kissé e rendező elv [...] Versíró Verseny 2008 Igazából fogalmam sincs, ki találta ki ezt az egészet, de talán ez annyira nem is fontos. A lényeg, hogy valakik kitalálták, nekünk meg muszáj népszerűsíteni hivatalból. Meg amúgy is. Mert szép, mert csúnya, mert igazságos, mert égbekiáltóan igazságtalan, mert csalás, mert fair, mert csapatmunka, meg mert egyéni. Mert nyernek a jobbak, meg mert kiesik a legjobb. Hülye a bíró, és átverhetetlen Mátyás király ugyanakkor. Mert a csatár elesik a 16-osnál és megadják, pedig nem volt semmi, meg szétrúgják ugyanott és int a bíró, hogy [...] Csináltunk már ehhez hasonlót Itt van az ősz, itt van ujra címen, én egyelőre egy Áprily-verset teszek ide. Nem feltétlenül cél a téma feltámasztása, persze ha eszedbe jut valami, jöhet. A versről annyit még, hogy bár Március a címe, idén nem volt a március ilyen, inkább most van ilyen idő – és talán az idő miatt ilyen [...] A völgy összeszűkül, és az utasoknak, messze |
|||||
|
Copyright © 2010 Faustus - All Rights Reserved |
|||||
Legfrissebb hozzászólások