Levél a szerkesztőknek

faus...@gmail.com
A három pont rejti a címet

Bejelentkezés



Kategóriák

Archívum

Van-e olyan, hogy kortárs szépirodalom, és mi köze a pornóhoz?

Leginkább semmi, de haladjunk szép sorban.

Van nekünk a BlogWatch, ahol mindenféle blogot kritizálunk. Pár hete az azóta megszűnt Csillafuckról írtam néhány sort, amiben a blog ellentmondásosságára, a bizarr motívumok ellenére is döcögő szexualitásra hívtam fel a figyelmet, no meg arra, hogy nem tudni, mire lehet ez így válasz, de ami sejthető, [...]

Átüt rajta a máj

Jegyzet a Pollágh-jelenséghez

Úgy esett, hogy Falcon, aki barátom és szerzőtársam itt a Faustuson, írt egy posztot Pollágh Péter egy bizonyos verséről és – induktív módon, ami azért a modern tudományban is megállja a helyét – az ahhoz kapcsolódó jelenségekről, melyeket remélhetőleg nem csak ő (tényleg nem, mert például én is hasonlóképp vélekedek erről [...]

Was Goethe mistaken about Schiller’s skull?

Jelenleg a(z) 2. részét olvassa a(z) 2. részből álló sorozatnak, melynek címe Schiller koponyája

Regarding certain details (and the inadequency of details) I believe that the skull, which was believed to be Schiller’s skull, and which has been recently proved that it is not Schiller’s, got into the grave due to Goethe’s mistake, (thus, it is not the so called Froriep-skull). My theory is mainly based on [...]

Egy rongybábu levele

Búcsúvers, bolonddá tett olvasók

Bár vagy nyolc-kilenc éve terjed egy levél a neten (e-mail, blogok), hozzám csak nemrégiben jutott el. Ebben a levélben állítólag a kitűnő író, Gabriel García Márquez búcsúzik el a földi élettől, és sokak szerint rendkívül „tartalmas” módon írja le, mit is hagy itt.

Nézzük hát a levelet, amit úgy, ahogy van, javítások nélkül [...]

A „Varródani”

Vitát akarok.

A minap Marcell belinkelte bizonyos G. PhD dolgozatát, ami a Modorosblogon olvasható (itt és itt). Nevezett puncológus, egy. tan. seg. Varró Dániel költészetének bizonyos specifikumait igyekezett górcső alá venni, több-kevesebb sikerrel ugyan, de azért mindenképp postot érdemlő módon. Ha benne vagytok, danizzunk már egy kicsit, mert ahhoz még túl fiatal, hogy bekerüljön [...]

Optimista nemzetfelfogás

Szerb Antal Magyar irodalom történet című munkájában olvashatjuk az alábbiakat. Úgy terveztem, hogy csak felhasználom a nyelvtörténetről szóló szösszenethez, de képtelen voltam megkurtítani ezt a szöveget. Hogy egyesek fölött hogy tud elszállni szinte nyomtalanul 150-200 év, felfoghatatlan, de úgy tűnik, rendre megtörténik.

Nyelvészeti kiruccanások

Jelenleg a(z) 1. részét olvassa a(z) 4. részből álló sorozatnak, melynek címe Nyelvészkedés

Régen tervezem, hogy írok a nyelvtörténetről egy kis összefoglalót, csak amolyan tudománytalan módon, de azt hiszem, előbb érdemes mindarról pár mondatot írni, hogy mi itt a Faustuson hogy is látjuk ezt az egészet. Nyelvművelés, nyelvtörténet, nyelvtan, helyesírás, nyelvészet. Mik ezek? Meg mi dolgunk velük? Legelőször azt érdemes tisztázni, hogy ennek az igazából megfoghatatlan dolognak, amit [...]

József Attila: Születésnapomra — elemzés

A Születésnapomra József Attilának egyik legismertebb, legtöbbet idézett verse, sőt a József Attila-parafrázisoknak is gyakori alkotóeleme. És itt most nem elsősorban a versírós próbálkozásokra gondolok, születtek azoknál sokkal jobbak is, bár véleményem szerint ehhez a vershez akármennyire is hozzányúlni a szentségtöréssel egyenlő és jól rá kéne csapni a kezére mindenkinek, aki ilyesmire vetemedik. (Az egy [...]

Rubophen Versíró Verseny — Portrék #6 — Avasi Zoltán

Már nem emlékszem, hogyan akadtam rá az úriemberre és műveire: rémlik, hogy Kőmüves Klára is említette nevét hozzánk intézett szózatában, de meglehet, a Versírón már előtte is belefutottam Avasi Zoltán költészetébe. Hát most belefutottam még egyszer, ezúttal szándékosan.

Ami legelőször feltűnt, hogy költőnk majd minden verse valamilyen módon a Csillagvirágok elnevezésre hallgat, és ha [...]

Negyven négyzetméternyi önazonosság (Joszif Brodszkij: Másfél szoba)

A szakirodalom Joszif Brodszkij verseit és esszéit általában elkülöníti egymástól. E meggyőződés hátterében nyilván a Brodszkij verseiből áradó heroikus ki nem mondás és egy, az esszékből hozzánk szóló, a verseknél közvetlenebb hangnem meglétének ellentéte húzódik meg. Különbözőségeik ellenére vannak közös motívumok, melyek mind a versekben, mind az esszékben egyaránt tetten érhetők: ilyen a totalitárius [...]