Levél a szerkesztőknek

faus...@gmail.com
A három pont rejti a címet

Login



Kategóriák

Archívum

Egy mondat a klasszicista drámáról

Az írói szócsövek a klasszicista dráma Perez Hiltonai: a szereplői motivációk megismerhetőségének hiányában létük értelmetlen lenne.

József Attila: Klárisok — elemzés

Bárányganéj és a nőiség

Verset nézegetni-elemezni jó dolog, akkor is, ha esetenként egyáltalán nem könnyű. A Klárisok is egy olyan vers, amely – első pillantásra – rövidsége ellenére is bonyolultnak, nehezen érthetőnek tűnik. Jó-jó, nem mondom, hogy könnyű vers lenne, de azért ha foglalkozunk vele, akkor szépen (lassan) megnyílik előttünk, s így már meg lehet érteni, [...]

Tiszai csőd

A Borbély-kód

Borbély András: Hidegség, állat

„Szellem nélkül nincs élet, de élővé a szellemet is az élet teszi” – írta Bertha Zoltán egy néhány évvel ezelőtt megjelent egyetemi antológia előszavában. A Králisok névre keresztelt versgyűjteményben több más, fiatal és alapvetően bölcsész szemléletű szerző írása mellett Borbély András versei is helyet kaptak:

„szülőfalumban a lányok csak
Vasárnap szépek
akkor is [...]

Hogyan kezdődött

Villáminterjú Bede Márton újságíróval

Faustus: Bede úr, nem gondolt még arra, hogy ehelyett a sértett-intellektuális publicisztikai gerillaharc helyett néha elolvasson inkább egy-két bejegyzést a Faustus.hu-n?
Bede Márton: Nem.
Faustus: Köszönjük az interjút!

Bulgáriában mindössze huszonnégy órát töltöttem, azt is vonaton

A nyugatosok szerint a helyzet változatlan

Egy mondat Ady mámoráról

Ady költői mámora rendszerint a részegség utáni nap estéjén jött, s ez „a legnagyobb emberi érzékenység, ez a szinte a legnagyobb titkokat is kiadó egy vagy két óra” során elszánt bizonyossággal érezte azt, „hogy az élet nem rejtély, nem csoda, nem titok, gyerekesen egyszerű.”

Tagore

Nevét kimondani meglehetősen reménytelen vállalkozás a részeg ember számára, úgyhogy rögtön elárulom, valójában így kell kiejteni: Robindrunát Thágur. Azért választottam őt mára, mert bár illik ismerni, nem illik sokat tudni róla, vagyis inkább nem ciki semmit sem tudni költészetéről. Egy indiai költő meglehetősen egzotikusnak tűnik, pedig Tagore Londonban tanult és utána is sokat [...]

Egy mondat a felhőszakadásról

Mikor leszakadt az ég és a víz betört a pincébe, hálás voltam Thomas Mann-nak, amiért megtanított egy alapigazságra: a természet vagy megkímél, vagy nem, de ennek a végzethez vajmi kevés köze van; így hát én is álltam ott egy darabig, kezemben vödörrel, míg a többiek görcsös igyekezetükben azt hihették, megijedtem vagy nem is [...]

Michael Jackson és a könyvek

Ahogy Falcon írta, sok mindent összehordtak már róla, azonban azt hiszem, ezúttal tényleg érdekes-értékes információval gazdagodhatunk, ugyanis a Los Angeles Times újságírója szerint Michael Jackson igen szerette a könyveket.

A boltvezetők-tulajdonosok elmondása alapján Jacko gyakran megfordult számos Los Angeles-i könyvesboltban, egyik kedvence a Dutton fivérek tulajdonában lévő Dutton’s Books volt. Az énekes [...]

Két mondat Martin Luthertől

Úgy tartom, Istennek legalább annyi munkája van a dolgok megsemmisítésével, mint megalkotásukkal és teremtésükkel — mondta Luther doktor a ganajra gondolván, és hozzáfűzte: — Csodálom, hogy a világ réges-rég nincs az égig teleszarva.

(Martin Luther: Asztali beszélgetések)

Egy rongybábu levele

Búcsúvers, bolonddá tett olvasók

Bár vagy nyolc-kilenc éve terjed egy levél a neten (e-mail, blogok), hozzám csak nemrégiben jutott el. Ebben a levélben állítólag a kitűnő író, Gabriel García Márquez búcsúzik el a földi élettől, és sokak szerint rendkívül „tartalmas” módon írja le, mit is hagy itt.

Nézzük hát a levelet, amit úgy, ahogy van, javítások nélkül [...]

Egy mondat a Varázshegyről

Nem tűnik megalapozatlannak a gyanú, mely szerint Hans Castorp lehet a huszadik századi német regényirodalom ifjú Werthere.

Búcsú

Papának

A bort, földet, nótát szeretted,
s nézted, az élet hova szalad.
Csöndes mezőkön vezetgesd
most már égi lovaidat.

Egy mondat Szókratészról

Ugyan a Cambridge-i Cartledge professzor szerint Szókratészt a korabeli athéni törvényeknek értelmében jogosan végezték ki, ez mit sem változtat azon, hogy végül kiitta a pohárból a bürökmérget, pedig hívei felajánlották neki, hogy segítenek megszökni, ráadásul (minden ókori hős-erény ellenére) a haláltól is nagyon félt.

Egy mondat arról, még hogyan írhatta volna meg Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét

Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van.

Egy mondat Csokonai nőügyeiről

Bár irtó csúnya ember volt és a nagyobb sikerek is elkerülték életében, azért feltehetőleg jó pár nőt “megbárdolt.”

Egy mondat A fejedelemről

Miért van az, hogy Niccolo Machiavelli fő műve, A fejedelem, ami a szerző és az olvasók egyöntetű véleménye alapján nem másról, mint az egyeduralom megszerzéséről és megtartásáról szól, manapság, a “modern kori” demokráciá(k)ban is rendkívül hasznos olvasmány?

József Attila: Nyár — elemzés

Pontszerűen, ahogy az epermagok a vérbő gyümölcshúson

Akarok már egy ideje újra József Attila-verset elemezni, csak hát az idő hiánya az ilyen elemzések elkészültének egyik legnagyobb ellensége, pedig még koncepcióm is van (amit egyelőre nem árulok el). Ugye, hallatlan?

Hogy rögtön már a legelején kisebb önellentmondásba kerüljek (ígérem, ez lesz az egyetlen), egy [...]

Kis esti örömzene

Szóval van ez a Katy Perry nevű nő, nem csinál rossz zenét szerintem. Ha jól emlékszem, ezt a dalát viszonylag rongyosra játszották a zenetévék:

Nem rossz, mondom. Aztán egyszer csak előtűnt a semmiből egy ukrán banda és átértelmezte, vagyis inkább a saját habitusához alakította a dalt. Hallottam már ilyet, akkor a My Heart Will Go On [...]

„Jobb koldusnak lenni, mint műveletlennek”

Idén Ritoók Zsigmond kapta a rangos magyar tudományos elismerést, a Bolyai-díjat.
Gratulálunk a Professzor úrnak!

A Ritoók Zsigmonddal készült indexes interjú itt található.

De Poolse Bruid – A lengyel menyasszony

Bevallom őszintén, ritkán szoktam kortárs holland filmeket nézni, fogalmam se volt, mit várhatok ettől az alkotástól, viszont ez rögtön izgalmassá tette a dolgot, és nem is csalódtam. (Az elejétől számítva volt ugyan egy jó fél óra, mialatt azt hittem, Henk a vége felé baltával fogja feldarabolni Annát, szerencsére azonban nem így történt, sőt [...]

A „Varródani”

Vitát akarok.

A minap Marcell belinkelte bizonyos G. PhD dolgozatát, ami a Modorosblogon olvasható (itt és itt). Nevezett puncológus, egy. tan. seg. Varró Dániel költészetének bizonyos specifikumait igyekezett górcső alá venni, több-kevesebb sikerrel ugyan, de azért mindenképp postot érdemlő módon. Ha benne vagytok, danizzunk már egy kicsit, mert ahhoz még túl fiatal, hogy bekerüljön [...]

Az irodalmi veseelégtelenségről

Műtét következik.

Mi is az irodalmi veseelégtelenség? Olyan anomáliákat nevezhetünk így, amikor egy adott, elsődlegesen irodalmi jellegű problémára egy vagy több egyáltalán nem, vagy csak lazán kapcsolódó irodalmi tény hosszas vagy kevésbé hosszas emlegetésével akarunk megfelelni. Sznobériára hajlamos hallgatóság színe előtt (irodalmi műsorok/estek, egyetemi előadások) általában rejtve marad, hogy a beszélő — [...]

Erlkönig

Erre a hétre két, bizonyos prekonceptuális, egyszersmind elemi igazságokat pedzegető tervem is van, versekkel kapcsolatos mindkettő. Kezdjük talán azzal, amivel nosztalgikus vonatkozásai miatt könnyebben boldogulok per pillanat.

Goethével nagyjából mindenki tisztában van többé-kevésbé, de a hazai irodalomoktatásba annyira már nem fér bele, hogy árnyaltabb képet kaphasson róla az, aki éppen a goethei életmű részletei iránt érdeklődik. [...]

Születésnapodra

No igen, távol áll tőlünk mindenfajta programszerűség, de azért ezen a napon szólni kell, tudom én is. Szólok hát néhány szót.

Április 11-e van, s ahogy kinézek a nyitott ablakon, a szikrázó napsütésben a háztetők fölött kavarogni látom a levegőt. Április 11-e van és meleg, nagyon meleg, tegnap állítólag a melegrekord is [...]

Gitár

Öcsém mutatta  ezt a videót, mondván, hogy neki Slash-szólótól még nem fájt a füle, hát mit mondjak, nekem se:

Aztán eszembe jutott egy vers, mondhatni halkan felcsendült az évek távolából (nem ma volt, hogy Lorcát olvasgattam), s én lázasan keresni kezdtem, míg végül megtaláltam. És igen, a két dolog illik [...]

Tavaszi zsongás

Mikor a kelekótya nap
siet minden rügyet bontani,
végre ki merem mondani:
az élet mindig talány marad.

Mert olyan jó volna hinni,
a rongyos, végső igazságot
mint Mekkát megjárt zarándok,
fogom a másvilágra vinni

köpenyem bélése alatt.
Nem a tudás emel falat,
s ezt érted te is, én is, csak hát

az ilyenek mindig így járnak:
bukott bölcsként esünk majd át
szálkás küszöbén a halálnak.