Faustus

Az Ady-elemzésben bántottam egy kicsit Kosztolányit, most gyorsan leszögezem hát: óriási költő volt szerintem, még akkor is, ha állítólag manapság íróként kezdik előrébb rangsorolni. Meghatározó, meg merem kockáztatni, irányformáló alakja volt nemzedékének, talán az elsők közt volt, aki meg merte — és értékelhető szinten volt képes — csinálni a l’art pour l’art-t. Ezt persze kezeljük [...]

Most nem vagyok annyira képben, mint tavaly voltam, sokkal kevesebbet láttam a jelölt alkotásokból. Megvolt az Avatar, a Hurt Locker (A bombák földjén), az Inglorious Basterds (Becstelen Brigantyk), a District 9, az Up (Fel) és az Up in the Air (Egek ura). Hát tuti jelöltem nincs, de én minden baja ellenére az Avatarnak adnám a [...]

A 30-as évek végén – gondoljunk bele: a háború épp kitört itt Európában, Kabos Gyulák és hasonló sztárok éltek-haltak – Amerikában a Detective Comics egyik számában megjelent minden idők egyik – ha nem A – legnagyszerűbb szuperhőse, a Denevérember. Mi itt a Faustuson elvileg Spidey-fanok vagyunk alapvetően, azonban ha az irodalom felől közelítünk, mindenképpen előrébb [...]

Annak ellenére, hogy kivétel nélkül minden magyarországi ember gyermekkori emlékeiben a telek még telek voltak, a ma leesett 30 centi mindenkit elragadtatott felkiáltásokra bír, mintha sose láttak volna még ilyet.

Egy kedves barátom felszólított, hogy írjak top 30-as filmlistát, mert tudni akarja, mi van. Mint később kiderült, nem kellett volna pont 30, de én ragaszkodtam a szabályokhoz. Ha egy hét múlva írnám meg, talán másképp festene egy-két helyen a dolog, de hogy ezek közül mind 10/10, az biztos. Ha még eszünkbe jut valami, majd kommentbe [...]

Update: Spoiler a cikkben és a kommentözönben is (ami végül egész vicces ugyanakkor)
Annyira sok kritikát meg mindent lehet olvasni James Cameron óriásfilmjéről, hogy más megközelítést választok: valóban olyan korszakalkotó filmet láttunk-e, amilyen a Star Wars volt annak idején? Nehéz lesz, hiszen tulajdonképpen vallási kérdésekről kell elmélkednem, de megpróbálom jó teológusként ameddig csak lehet objektíven kezelni [...]

Azt hittem, hogy az 1999-ről 2000-re ugráskor ezen már túlestünk, de nem. Az általános iskolában, valahol a 2. osztály körül próbálják az embereknek megtanítani, hogy mi az a számegyenes, és ennek mi a viszonya az időszámításhoz. Van itt ez a kis ábra, amit csináltam:
Ez egy számegyenes, ami azt ábrázolja, hogy mikor született a Jézuska, és [...]

Annak idején az volt a megoldás, hogy telefonon jött az internet, és aki sokat internetezett, jól tette, ha igyekezett az éjszakai időzónában netezni, mert akkor volt olcsó, bár ez a szó nem egészen pontos, inkább csak relatíve értelmezhető. És aki beleszeretett a Quake-be, az biztos, hogy sokat netezett. Alig vártuk, hogy eljöjjön a bűvös 10 [...]

1996 júniusában megszületett a számítógépes játékok modern korának királya. A modern kor kezdete alatt egyértelműen azt a periódust értem, amikor az internet (akkor még a magyar helyesírás szabályai szerint Internet) olyan széles körben kezdett elterjedni, hogy hatása megkérdőjelezhetetlen lett. A John Carmack vezette id Software alkotata meg. Nevükett illetően egy ideig tartotta magát az „ideas [...]

A franciaországi változásokra
(Kassán, 1789)
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
(Batsányi János)

A nyelvhasználatról, nyelvhelyességről szóló korábbi okoskodásaimnak kicsit ellentmondó írás születik ujjam alatt, de a végeredmény, remélem, mégis összhangban fog állni azokkal. Arról lesz szó, hogy miért nem lehet érezni – vagy megtanulni rosszabb esetben –, hogy mit írunk egybe és mit külön. Igaz, hogy ez szerintem is a magyar helyesírás egyik legnehezebb, legösszetettebb és a [...]

Megírtuk a magunkét Coelhóról egyszer, aztán még egyszer, de az utóbbit elküldtük Modor Tibiéknek, erre ki is tették, sőt az Index kiszórta a ketrecbe is. Hát köszönjük szépen, ez atom.

Annak ellenére, hogy divat az amerikaiakat lehülyézni meg lebunkózni állandóan, tény, hogy míg Magyarországon az összes televízió egyetlen nézhető műsort sem tud összehozni gyakorlatilag évek óta, addig az a 300 milliós ország (melyet homogén közösségként kezelni eleve a gondolkodás terheitől való megszabadulás jegyében fogant ötlet lehet csak) a hét minden egyes napjára legalább 3 olyan [...]

Értem én, hogy ez a valóság meg mittudomén, de volt más is talán a múlt században, mint a nácik meg a kommunisták meg a politika.

A ‘80-as évek végének egyik lagnagyobb filmje az Országúti diszkó, minden benne van, ami kell, ami meg nincs, az ott van a Dirty Dancing-ben, úgyhogy azt hiszem, két B-kategóriásnak tűnő filmmel a teljes létet felölelte Swayze, akinek jó utat kívánunk és köszönjük neki a Ghostot is.

Nem jött össze. Amikor Ibrahimovic (akinek nagy az orra és csúnya) beszerencsétlenkedte, tudtuk, hogy vége, de még erősebb volt a szív. Máig. Kikaptunk, és ezzel ment el a VB-részvétel utolsó esélye is. Matematikai még van. De matematika csak ott van, ahol még a tanár mondja meg, mi újság, vagy ahol nagyon komolyan rábírjuk a világot, [...]

Meghódította, most először Pestet…
Amióta leégett a Sportcsarnok és felépítették újra, sorra szervezik a jobbnál jobb koncerteket, előadásokat, én magam voltam vagy 4-5-ször, és nem sokszor csalódtam: ha azt mondom, hogy Eric Clapton hűvös, nettó előadása tetszett nekem a legkevésbé mind közül, nem hazudok. És tegnap jött Cohen…
Hogy Leonard Cohenről mit érdemes vagy kell tudni, nem [...]

Legjobb.

Az Eden Lake nem horror, bár van benne vér rendesen. Mégis, ha egy kicsit borult rendező kezébe kerül szinte bármelyik Shakespeare, simán lehetne ilyen durva. Nem azt mondom, hogy a film nem joggal kapja meg mindenhol a horror címkét is, hanem azt, hogy a III. Richárdban is van pár liter vér, mégsem amiatt van a [...]

Hát ehhez nincs sok mindent hozzáfűzni, de van akkora dolog, hogy betörjön ide is. Hiszen ha ez nem menő, akkor nem tudom, mi az. Az Indexen rég látott minőségű cikkben foglalkoznak a dologgal, mindenkinek csak ajánlani tudom.
És persze kulturális haszna is volt a holdra szállásoknak. Az emberiségnek először nyílt alkalma kívülről szemlélni törékeny, kicsiny bolygónkat, [...]

Bevallottan azok közé tartozom, akik nagy Kosztolányi-fanok (fan-ek), de amikor Adyt olvasok, teljességgel megértem azt a szakmai és egyéb féltékenységet, irigységet, ami Dezsőmet hatalmába kerítette, ha összevetette tehetségét, sikereit Adyéval. Nem azt mondom, hogy jobban járt volna, ha végül idegbeteg roncsként belehal a szifiliszbe, cserébe egy Ady-szintű életműért (mert hogy Kosztolányi, versileg, sajnos nincs egy [...]

Már a Sámán-nál tudtuk, hogy ha lesz még valami hasonló regénye Noah Gordonnak, okvetlen el kell olvasni, és bizony nem csalódtunk Az Orvosdoktor-ban sem. Ezer évvel ezelőtt járunk, a sötétnél is sötétebb egyház által uralt Angliában (meg még elég sok helyen később), ahol egy fiatal fiú, miután árvaságra jut, kénytelen-kelletlen felcsap felcsernek, és ez végül [...]

Attól még, hogy nagyon beállított felvételekkel dolgozik az operatőr, még nem lesz egy film jó, legföljebb igazi svéd művészbaromság lesz. De, szerencsére, nem kizáró ok, és erre az Engedj be! igazán jó példa. Ha valaki türelmetlenebb pillanatában kapcsolja be, jó eséllyel nem nézi végig, mert bizony sokszor fárasztóan hosszúra nyújtanak egy-egy jelenetet, túl természetesen akarják [...]

Sok baromságot hordtak róla össze, de ő volt az egyik legnagyobb.

Mivel mostanában egy kicsit a popkult felé mozdultam el, mi sem alkalmasabb a másik fajta élvezetek felé vezető útra történő visszatalálásra, mint a Józsefről írni. Ami azt illeti, olyan nagy különbséget egy Prédikátor és egy Thomas Mann-mű között én nem látok, ha lehántjuk az előítéleteket (miszerint az egyik nehéz és érthetetlen meg filozofikus, a másik [...]

Ő a világ legrokonszenvesebb képregényfigurája, mondhat bárki bármit.

Tök vicces, hogy annak ellenére, hogy a reformkoriak is rájöttek, köztük Kölcsey is, hogy ez a sírós-fájós múltbanézés semmire se vezet, végül csak képesek voltunk ezt megtenni hivatalos himnusznak.

Talátunk egy kismacskát az utcán, és mivel van kettő (úgy találtam éppen, hogy az egyik verte ezt), nagyon jó volna ha valaki elvinné. Plíz-plíz-plíz.
UPDATE: van gazdája a macsnak.

Eléggé vártam ezt a filmet, valami posztot is rittyentettem róla anno. Aztán amikor hetekkel ezelőtt megtudtuk, hogy PG-13-as besorolást kapott, kicsit elkenődtem. Hogy akarnak ilyen gyerekfilmmel bemutatni egy olyan világot, ahol az emberek az etnikum, a gépek meg a nácik? Mert igazából ez lett volna az a hangulat, amit meg kellett volna ragadnia az írónak, [...]