Van az internetbe’ ez az oldal. Pontosan arra való, amire tippelnénk: segít eligazodni a rengeteg fantasy könyv között. Hiszen ha az ember bemegy a könyvesboltba, polcok hosszú során át kínálja magát a rengeteg szép fantasy regény, és végül általában nem vesz egyet sem, mert honnan a francból lehet tudni, hogy jó… Ez a műfaj ugyanis valamiért különösen népszerű a rossz írók, buta történetek és a pénzkisajtolásos hozzáállás háromszögében. Pedig a jó fantasy ugyanolyan jó, mint a jó bármi. Így aztán, beleolvasván a toplistába az oldalon, nyugodt szívvel vásároltam meg (a bookline-on, ami egy külön sztori) George R. R. Martin hatalmas sagájának (A tűz és jég dala) első kötetét, a Trónok harcát. Tizenévesen az ember falta ezeket, Sárkánydárda, Skandar Graun, Drizzt Do’Urden, Aragorn: szinte mindegy volt. Na jó, Aragornék akkor is kiemelkedtek. Aztán elmúlt ez (már akinél), de a vágy, hogy igazi mesét olvassunk, megmaradt. De a sok csalódás, amikor már meg tudtuk különböztetni a jó-t a rossz-tól, elvette a kedvünket szinte az egész műfajtól. Tolkient még újraolvastuk néhányszor (ő azért maradt a csúcson), ráfanyalodtunk régen jó nevű írók újabb műveire, és bizony hamar féredobtuk. Nem ugyanaz volt már. Vagy mi, vagy ők változtak annyit, hogy nem találkoztunk szinte egy mondatnyira sem.
Szinte ijesztően vaskos mű a Trónok harca, közel ezer oldal. Igazából rendeltem egy másikat is, ami a listán volt, de valahogy nem jött be annyira (A világ szeme). Azt hiszem, a fordítás miatt. Szóval végül elkezdtem olvasni ezt. És 20 oldal után tudtam, hogy megvan. Könnyen gördülő mondatok, jól adagolt információmennyiség, amivel azt éri el a szerző, hogy még többet akarjunk megtudni, nem pedig azt, hogy na már megint egy cliffhanger.
Furcsa világ Westeros világa. Van tél, tavasz, nyár, ősz, de hogy melyik mennyi ideig tart, nem lehet előre tudni. A történet kezdetén nyár van még, mely már hosszú évek óta tart, de jól tudjuk: közeleg a tél, ami legalább olyan hosszú lesz, mint a nyár volt. És sokkal sötétebb. Ez a mondat (közeleg a tél) az Északot uraló nemesek, a Starkok jelmondata is egyben. Birodalmuk és legnagyobb városuk neve angolul Winterfell, magyarul (bátor és remek fordítás): Deres. Ők a történet főhősei, az első könyben legalábbis. Őseik hozták létre a Falat, mely a Hét Királyságot az örök tél birodalmától elválasztja. Egy hatalmas, jégből épített fal, melyet éjjel-nappal az Éjszakai Őrség feketébe öltözött, minden emberi köteléktől eskü alatt elszakadó emberei őriznek. Valaha nemes feladat volt, de az ember elpuhult már, saját hatalmi harcai miatt elfelejtette, hogy a Fal mögött olyan veszélyek leselkednek és törnek előre a tél fenyegető közelségében, melyek mellett eltörpül a tény, hogy ki ül a Vastrónon. Így aztán többnyire csak bűnözőket, kegyvesztett lovagokat és hasonlókat küldenek a Falra. És Havas Jont, Eddard Stark törvénytelen fiát, aki a regény egyik főszereplője. Rajta kívül nemes apja, mostohaanyja, három testvére, az ellenlábas család törpe növésű hercege, és az egykor sárkányok segítségével a Birodalmat uraló Targaryen ház utolsó leszármazottja, a száműzetésben élő Daenerys szemszögéből látjuk az eseményeket, fejezetenként váltakozva. Remek megoldás, különösen mert ezek a figurák jellemek, akik változnak – vagy ha nem, az is beszédes rájuk nézve –, nemcsak klisékből gyúrt alakok, akiket egy elképzelt világban össze lehet ereszteni pár orkkal, és máris kész a fantasy.
És a múlt felidézéséből is látható, hogy Martin remekül kitalálta világát, van történelem (nyilván tolkieni mélységről szó sem lehet, bár ki tudja…). Ez a történelem elejtett mondatokból, lassan bontakozik ki, és legalább olyan érdekes, mint a jelen. Mind a rég-, mind a közelmúlt eseményeire rengeteg utalás történik, mely sok szereplő életét ma is befolyásolja, sebek, szerelmek, harcok jönnek-mennek. És alig van mágia, sárkány vagy ilyen-olyan mesés lény. Egyelőre szinte csak beszélnek róla, de tudjuk, hogy lehetséges, és ha majd végül később találkozunk velük, egyáltalán nem lesznek idegenek. De az első kötetben az emberek harca a trónért a fontos, a se nem fekete, se nem fehér figurák küzdelmei. Árulás, csaták, szerelem; nemes, nagyszerű emberek, velük szemben önző, félelmetesen okos és félelmetesen kegyetlen udvaroncok; idegen földek idegen harcosai; valaha hatalmas emberek esetlen csetlés-botlásai a hatalomért folytatott harcban: ez a Trónok harca, melyet nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek.
És a végére egy remek hír: az HBO Sean Bean főszereplésével sorozatot készít a regényből, mely a jelek szerint mostanában kapott zöld utat, a pilot már el is készült, és a tervek szerint a közel 50 millió dolláros költségvetésű produkciót valamikor jövő tavasszal mutatják be. Remek.
Legfrissebb hozzászólások