Attól még, hogy nagyon beállított felvételekkel dolgozik az operatőr, még nem lesz egy film jó, legföljebb igazi svéd művészbaromság lesz. De, szerencsére, nem kizáró ok, és erre az Engedj be! igazán jó példa. Ha valaki türelmetlenebb pillanatában kapcsolja be, jó eséllyel nem nézi végig, mert bizony sokszor fárasztóan hosszúra nyújtanak egy-egy jelenetet, túl természetesen akarják ábrázolni az embereket (amivel azt érik el, hogy a nézőben megfogalmazódik a gondolat: ha ilyenek a svédek, tuti dühöngő örült lennék pár hónap alatt odafent), túlságosan el akarnak határolódni minden képkockával Hollywoodtól. Hisszük mi. Ugyanis végül csak kiderül, hogy volt értelme nyúzni a nézők idegeit, mert így sikerült olyan jeleneteket mixelni, hogy szánk eláll. Spoileres a kritika, szólok, de végül is mindegy, mert nics mit lelőni (a legvégét nem fogom), nem egy krimi ez, hanem egy vámpírfilm.
Szóval van a kislány, aki vámpír, már ki tudja, mióta, amolyan Claudia az Interjú-ból, és van a frusztrált kissrác, akit vernek az osztálytársai, meg minden. Ezek ketten összebarátkoznak-megszeretik egymást, ki-ki döntse el maga. Egyébként elég sok ilyen van a filmben, nem magyarázzák agyon a dolgokat, de nem esik a rendező abba a hibába, hogy valami teljesen agyament motiváció-sorozatot képzeltet el a nézővel, hogy végül is valami értelme legyen az akcióknak, sőt: lényegében igen simán következnek egymásból a dolgok, de ez sokszor nagyon is elég ahhoz, hogy szem nem marad szárazon a két gyerek egy-egy suta ölelkezésétől, meg szerencsétlen, mégis nagyon valódi, emberi, igaz mondatától.
Ha számlálni akarjuk a dolgokat, végül is az is elég ahhoz, hogy megértsük, Oskar miért szereti meg annyira Elit: három baromi fontos dolog van az életében, és a kislány(?) mindháromban segítségére lesz, és nem is akkor a leginkább, amikor fizikailag beavatkozik. Először is, a fiút, mint mondtam, verik, ő a tipikus áldozata a görény kölök által vezetett gyenge kis genyók csapatának. Eli meg elmondja Oskarnak, hogy talán ütne oda, akkor békén hagynák, és erre Oskar oda is ver egy olyat a fülére a görénynek bottal, hogy talán bele is süketül. Aztán: Oskar szülei elváltak, a faterral jól érzi magát, csak az sajnos piás vagy valami ilyesmi, úgyhogy Eli egyik leveléből merít erőt ahhoz, hogy elmeneküljön, amikor ott töltene egy hétvégét, persze azért ebből a jelenetből az is kiderül, hogy nem nagyon fog visszamenni többet. A harmadik, amit Oskar a vámpírtól kap, a barátság, és talán ez a legtöbb, amit tehet érte bárki, és, úgy néz ki, ez mindkettejükre igaz. És ezen jelenetek közben falon szaladás, napon megégés, meghívás nélkül belépésre való képtelenség, minden gagyi vámpírkellék előkerül, de természetesen olvad bele a történetbe, amiről eldönteni se tudjuk, hogy mit is látunk, de jó film, az biztos. És ez elég is, nem?Az utolsó előtti néhány perces jelenet pedig, a remekül megválasztott zenével, és mindennel, ami a filmben addig történt, külön is mesteri videoklip lehetne, a felnőtté válás maga, képekben.
8/10, és lehetne több, de az újranézési értékéből azért csak levon, hogy néha bizony művész akar lenni. Pedig az, és erőlködés nélkül még azabb lenne.
| Engedj be! (Låt den rätte komma in) (2008, svéd, 115 perc) | |
| Rendező: | Tomas Alfredson |
| Főszereplő: | Kåre Hedebrant, Lina Leandersson |
| Forgatókönyv: | John Ajvide Lindqvist |
| Faustus-értékelés: | 8 / 10 |
| Igazán jó vámpíros film, kicsit svéd ugyan, de ez a legtöbb esetben jót tesz neki. Bátran ajánlom mindenkinek, akinek épp van két órája, és türelme ahhoz, hogy beleszokjon a film tempójába. |
|
Ugye hogy akad a művészfilmek között jó is!
Már amennyire ez végül is művészfilm, meg amennyire annak a szónak, hogy művészfilm, van tartalma, és még azt is megkockáztatom, hogy már amennyire bárkinek, bármilyen művészeti ágban, aki azt mondja, hogy ő művészetet csinál, van helye. Művészvers pl? Azt tudjuk, ki akar írni
Na jó, persze, én is így értettem, szigorúan ilyen kikötések mellet, csak elfelejtettem idézőjelbe tenni az adott szót, de akkor most: “művészfilm”, és így már remélem, nincs ellenvetés.
Egy ilyen filmről nem lehet ilyen gyenge összefoglalót írni
“görény kölök által vezetett gyenge kis genyók csapatának. Eli meg elmondja Oskarnak, hogy talán ütne oda, akkor békén hagynák, és erre Oskar oda is ver egy olyat a fülére a görénynek botta” többek között ez az egyik szánalmas megfogalmazásod Fogadj meg 1 tanácsot! Ha kurvára nem jön át 1 film, csak a tartalma, akkor inkább menj legózni és fogd be a szád! Ennek a filmnek nem csak tartalma van hanem lelke. Felvázolom h. mivan mert gondolom nem érted. Van 1 film, aminem amerika, de te mégis olyan ridegen írsz róla mintha 1 kis semmi harry potter lenne (az már csak 1 másik dolog h neked is tetszett.
Köszi azért. Most, hogy menő lett, megnézted te is, és akkor jössz okoskodni? Ez a ciki
anonym, te bátor geek barom, menj inkább te legózni.
Azért ahhoz képest, hogy a Twilightot zugnézik (mint a zsáner netovábbját), marha harciasok ezek az emós kölkök, ha valaki nem szarik be rögvest ettől a filmtől. Értem én, hogy nagy dolog, ha sikerül néha összerakni egy olyan vámpíros történetet, ami még sznobéknál is jónak számít, de például az igeniskurváraamerikai True Bloodnak szinte minden epizódja simán veri ezt a nagyonsvéd művészmenetet. Mert röhögni (is) jó.
Amúgy egy 7,5-öt nekem is ért ez – biztos felületes vagyok, azért csak ennyit. Megyek is legózni.
De szerintem nem is zugnézik azt az igazi emók. Anonym nem tudom micsoda, lehet hogy nem is emós. De biztos hogy nem geek, geek a Leonard, az én olvasatomban