- Nyelvészeti kiruccanások
- A sulyok el lett vetve — nyelvészeti kiruccanás 2.
- Már megint az a csúnya internet — nyelvészeti kiruccanás 3.
- Nyelvészeti kiruccanások 4.: Egybe-e?
A minap olvastam egy cikket az internetes helyesírásról. Bár nem vagyok nyelvész én sem (azt hiszem, ez már korábban kiderült), érdeklődve olvastam Gusztáv András és G. Bogár Edit írását, helyenként egyetértésben a szerzőkkel, helyenként meg nem. Tény, hogy az internet előhozta és propagálja azokat a helyesírási borzalmakat, amelyekkel eddig “csak” a tanárnak kellett hadakoznia a tanórán:
amúgy ma taliztam1ik valaha volt legjobb bnömmel..:))))))))))))))1ütt sétáltattunk ebet…tök jo volt,m már naon rég nem taliztunk,m sok balhé volt körülöttünk,m még tacsko-korunkban1ütt jártunk partizni minden7végén és naon ott vtunk a joba…:))))))))))))))))))) hát minden este //nagyképüség nélkül állithatom,h// +volt a legalább 6-7pasi,aki beprobálkozott…oan jo volt,m a mai napig ö az1etlen ember akivel q*va jot lehet bulizni…
Ilyet még nem csináltam, TANULOK vazze (jah + be vok baszva), ilyenkor nem tanulok, de amúgy muszály m repülök az 1etemről!
Tény az is, hogy az ilyen és az ezekhez hasonló eszmefuttatásoktól a hideg rázza az embert, de hogy vajon egyetlen és kikerülhetetlen következménye-e a magyar nyelv “elsatnyulása” a fentebb szereplő jelenségeknek, az azért vitatható. (Gondolom, vannak olyanok is, akik számára viszont egyértelmű.)
Jó, persze, rendben: az új idők új dalnokai nem ismerik a szóösszetétel szabályait, ezért “új” összetételeket “alkotnak”, az ly/j közötti különbséget sem érzik igazán (meglehet, nincs is 
), a múlt idő jele pontos használatának kívánalmai is ködbe vésznek előttük — ezek szintén makacs tények. Viszont elég makacs tény az is, hogy az efféle nyelvhasználat még mindig elsősorban a fiatalokra jellemző, s mint ilyet, tekinthetjük akár rétegnyelvnek is. Rétegnyelvnek, mely használatának módja által is információt közöl használójáról. Persze ha így is teszünk, talán akkor sem menthetjük fel az “elkövetőket” teljes egészében az igénytelenség vádja alól. Mert az a bizonyos öltöny akkor is kell a szekrénybe.
Kend meg micsoda dohszagú valamit rittyentett ide?
Ha esetleg valakinek végre eszébe jutna, hogy ne írásnak, hanem írásban történő — mert éppen úgy lehet –, gyakorlatilag azonban szóbeli kommunikációnak fogja fel a chat-et (erről még az egyetemen írtam egy baromi okos dolgozatot is 
), akkor az a meglehetősen sületlen cikk, amit bevágtál, rögtön értelmét veszíti. Majd ha végképp átveszi a webcam meg a többi az írás helyét az “ilyen helyeken”, akkor valóban az lesz a chat, ami: beszélgetés. És igen, ha valaki ezeket az embereket megszólja, ne csodálkozzon, ha ezt a választ kapja (idézem): “úgy írok, ahogy nekem jólesik, ne szólj bele!” Ugyanis jogában áll. Persze másnak meg jogában áll megszólni bárkit bármiért, de valahogy messziről nézve mindig a harcos nyelvőrök tűnnek lúzernek.
Falcon(Quote)
Alapvető felfogásbeli különbség van ezügyben köztem és közted/köztetek, de azért próbáljunk meg vitázni
Már megint duplázok
Falcon(Quote)
Az a sok szmájli pl., az is helytelen, vagy azzal mi van? Vagy másképp idegesítő, mint amikor valaki rosszkor-rosszul vigyorog, és legszívesebben leütnéd? De akkor mi köze van a “helyes”-séghez? Az ilyen kilengésekből látszik, hogy ama cikk szerzője semmi másról nem beszél ott, mint az érzelmi viszonyulásáról a tárgyhoz. Ezzel pedig nem lehet mit kezdeni, az ő dolga. De majd lehet, hogy jönnek érzelem-őrök is, akik beszólnak, hogy így ne. És akkor majd válaszolhatja, hogy de, úgy érzek, ahogy akarok
Abból a bizonyos dolgozatból közölhetnél esetleg részleteket. Egyébiránt meg a borospincében is milyen dohszag van, azt’ mégis milyen jó.
Nem hiszem, hogy nézeteink annyira különböznének egymástól: te azt mondod, szóbeli kommunikáció írásban, én azt, hogy esetleg rétegnyelv. Bendegúz(Quote)
Rétegnyelv? Ilyenkor tudok örülni, hogy koromnál fogva már nem tartozom ahhoz a “réteghez”
Persze, mindezt úgy is mondhattam volna, hogy “Rétegnyelv? Mi a rák?! Tök baró h nem vok má kizs(!)gyerek!”
Persze, lehet magyarázni a “vok/vagyok” , “h/hogy”, “1edül” stb. formákat azzal, hogy a chat pörög, nem érünk rá cicerói körmondatokban kommunikálni. És azt mondom (bár “és”-sel nem kezdünk mondatot), ám legyen. Üsse kavics! Valamelyikőtök említette valahol, hogy az hibázhat, aki amúgy tudja a szabályokat, és ebben tényleg van valami. Tehát ha a neten így kommunikál, de azért képben van, és mondjuk, az önéletrajzát nem úgy küldi el egy fejvadász céghez, hogy “királyul tok angolul”, akkor végül is nagy kárt nem tesz se magában, se másban. Sárhelyi Erika(Quote)
Hát először is, az első felét átugrom a cikknek, mert csak úgy idézget a szörnyű chat-ből. De aztán vannak itt szépek.
Mit?
Köszönjük a választ, valóban így van.
Tényleg nem kell sorolni, én se teszem tovább. Tényleg komolyan veendő egy olyan cikk, amiben azon károg valaki, hogy mecsoda különbség van kellet és kellett között? Ne már…
Igen, én azt mondom, szóbeli kommunikáció. Ennek ahhoz semmi köze, hogy rétegnyelv-e vagy sem. Falcon(Quote)
Jó, hát akkor bedurvítok én is. Milyen szóbeli kommunikáció? Nem rossz ötlet, csak egyelőre akkor is írásban zajlik mindez. Bendegúz(Quote)
És akkor mi van? Durvítsunk
Falcon(Quote)
Bakker skacok, lehet, hogy én vok gyöpös má’, de alig vágtam miről vaker a luvnya. 2x tovább tartott kihámozni mi a pálya, mintha leírta volna rendesen. Nem vok egy Grécsi, de azért na!
Káin(Quote)
Káin, a cikk egyik írójára gondolsz vagy a cikkben szereplő példamondatokra?
Bendegúz(Quote)
Bendegúz
Köszönöm a feltételezést!!
Egyébként a rövidítésekkel még elvagyok, de kiborít a “szerizlek” és társai, valamint a trendinek vélt kifejezések tudatlan használata. (lsd. pussy)
Káin(Quote)
Rétegnyelv?
Hát nem tudom.
Mindenestre megmondom őszintén, megbotránkoztam, mikor a gyerekem azzal a szóval jött haza az óvodából, hogy “léccike”.
Nem fogjátok elhinni kitől tanulta. A cseppet sem fiatal óvónénitől. kalocsni(Quote)
De az nem úgy van srácok, hogy amikor az ember ír vagy olvas, akkor is magában beszél közben, csak lehet,hogy nem veszi észre? Amikor nekem hasonlóképpen írnak mondjuk msn-en, mint az az idézetben áll egy picit feljebb, szinte hallom a közlő személy hangját a fejemben. Egy csak félig nyitott, halványlilára rúzsozott száj beszél hozzám ilyenkor affektálva, baromi idegeítő hanghordozással. Na és? Hallgatni is utálom az ilyet ,olvasni is. Ettől függetlenül mindenki írjon és beszéljen úgy ahogy akar ,vagy ahogy tud. Pont a Nádasdy írta,hogy ” nem létezik olyan ember, aki helytelenül beszélné az anyanyelvét…”. Ez tuti, hogy így van, mivel, ahogy azt már itten megvitattátok, helytelen öltözködés sincsen.
Egyébként ha nekem van egy öltönyöm akkor úgy vagyok vele, miért csak érettségin feszengenék benne(és itt most fontos a feszengeni)? Viselem én azt máskor is ha már megvan ,csak lehet, hogy nem inget meg nyakkendőt veszek alá, hanem egy pólót, amibe a nagyi belehal, az apu elfordítja a fejét, a haveroknak meg úgyis tökmidegy.
Ja, és még valami. Ha most elkezdenék írni az új Bibliát, nem túl valószínű, hogy a Jóisten egy égő csipkebokorban jelenne meg a Mózesnek, hogy odaadja a kőtáblákat, hanem mondjuk bejelentkezne skypon és azt mondaná:
-cső,+kéne beszélnünk vmit.küldtem neked mélben csatolt fájlként néhány jótanácsot a közeljövőre nézve,olvasd el és írj h mit nem értesz.
Szóval szerintem a nyelv változzon csak, ahogy az űrkutatás, az orvostudomány vagy az embereknek az Istenről alkotott képe. Ez így van rendjén. Weigert Tamás(Quote)
De, Tamás, szerintem úgy van, ahogy mondod: nem a nyelvhasználat tesz valakit barommá/igénytelenné/felületessé. Hogy az esetek nagy részében mégis lehet következtetni az egyikből a másikra, az tény, de semmit se jelent. És itt csúsznak el — szerintem — sokan.
Falcon(Quote)
Soha senki nem tudta még elmondani, hogy a mozi és a cigi szavakhoz képest milyen konkrétan megítélhető baj van az ubival. Én se szeretem, de néha mégis kicsúszik a számon. De nem tartok attól, hogy ettől romlik a nyelv és már megint belefutok ebbe, pedig nem akarok, úgyhogy be is fejeztem