Mint megtudtam, ez a természettudomány a legspeciálisabb mind közül, főként az absztrakt és mégis gyakorlatban is jól használható jellemzői miatt. Ezután rátaláltam a matematikafilozófiára, mint filozófiágra, ami nem kicsit élettel teli manapság is, középpontjában pedig pont ez áll, hogy felfedeztük-e, vagy feltaláltuk-e.

A malacos példát jónak találom, egyszerű, kézzelfogható és látszik rajta, hogy a matematika tőlünk függetlenül létezik. teljesen mindegy, hogy tudunk e róla, hogy 2 malac meg 2 malac az 4 malac vagy sem, az ötödik napig akkor is jól lakunk.

Bár én is tudok mindkét oldalra érveket felhozni, mégis leginkább a ,felfedeztük’ felé hajlok. Ugyanis úgy érzem, hogy a matematika létezett mindig is, mi csak rendszerbe szedtük (hiszen ha nem lenne így, amikor újat teszünk hozzá, elképzelhető, hogy változtatni kéne a régin, hogy passzoljon, de ilyen sohasem volt, az összefüggések listája mindig csak nő). És ha valahol létezik egy más univezumban egy másik értelmes kultúra, valószínűleg előbb utóbb ők is használják/használták a matematikát, esetleg más jelölésrendszerrel, elvontabban vagy konkrétabban, de 2 alien meg 2 alien akkor is 4 alien:)

Ellenpéldának rágódtam azon, hogy ennyi erővel lehetne akár a robbanómotorra is mondani, hogy felfedeztük, hisz rendszerbe szedtük csak ebben az esetben is a fizika és a kémia különböző képességeit. Node – jutott aztán eszembe – előtte nem volt robbanómotor, valamint ahhoz, hogy legyen, nem volt elég leülni a homokba és rajzolgatni, hogy jé, hát ez van (másrészészt a kémiához és fizikához elvileg elég volt, de eze egy másik téma lehetne már…).

Szóval, az objektív állásfogalásom az, hogy a matematika tőlünk függetlenül létezik téren és időn át, a szubjektív pedig, hogy mindenképp a ,felfedeztük’ kategóriába sorolnám.