
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Ballada</title>
	<atom:link href="http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/</link>
	<description>Magamnál tovább még nem jutottam...</description>
	<lastBuildDate>Mon, 28 Feb 2011 07:51:55 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.1</generator>
	<item>
		<title>Bendegúz</title>
		<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/comment-page-1/#comment-84</link>
		<dc:creator>Bendegúz</dc:creator>
		<pubDate>Mon, 15 Oct 2007 10:36:48 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.faustus.hu/?p=93#comment-84</guid>
		<description>Gondoltam, írok valami komolyabbat az Arany-balladákról, de azt hiszem, ez még várat magára egy kicsit. :-)
Korábban már elhangzott, hogy egyedülálló az időkezelés ezekben a balladákban, próbáltam hát kicsit utána nézni, még miben térnek el az Arany-balladák a hagyományos balladától/balladaformától.
A szakértők a skót balladával rokonítják Arany balladáit. Nekem rögtön Burns versei jutottak eszembe, meg is néztem párat. Közös vonásaik ellenére másfajta költészet a kettő. Arany balladáinak végkicsengése maga a visszavonhatatlan, a megalkuvást nem ismerő mózesi törvény, Burns majdnem minden balladájában van valamiféle pajkos-pajzán humor: olykor egy rossz házasságot sirat, máskor egy lócsontvázat magasztal. A jól ismert balladai homály ugyan jelen van, de nem úgy és nem olyan mértékben, mint Aranynál. Viszont találtam egyet, ami egész jól rokonítható az Arany-féle felfogással, ez lehet az oka, hogy maga Arany is fordította.

&lt;strong&gt;Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot&lt;/strong&gt;
&lt;em&gt;(THE DEIL&#039;S AWA WI&#039;TH&#039; EXCISEMAN)&lt;/em&gt;

Jött az ördög hegedüszóval,
elvitte a fináncot;
és minden asszony igy kiált:
&quot;Belzebub, éljen a táncod!&quot;
  Az ördög, az ördög,
  az ördög e tánccal
  oda van, oda van
  oda van a finánccal.

&quot;Cefrét verünk, főzünk, italt,
lakomát csapunk, nagy táncot:
szépen köszönjük, Körmös úr,
hogy viszed a fináncot!&quot;
   Az ördög, az ördög,
   az ördög e tánccal
   oda van, oda van
   oda van a finánccal.

&quot;Van csárda-tánc, kuferces, lánc,
tudunk polkát és fráncot:
de legjobb tánc az ördögé,
hogy viszi a fináncot.&quot;
   Az ördög, az ördög,
   az ördög e tánccal
   oda van, oda van
   oda van a finánccal.

&lt;em&gt;Arany János&lt;/em&gt;</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Gondoltam, írok valami komolyabbat az Arany-balladákról, de azt hiszem, ez még várat magára egy kicsit. <img src='http://www.faustus.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /><br />
Korábban már elhangzott, hogy egyedülálló az időkezelés ezekben a balladákban, próbáltam hát kicsit utána nézni, még miben térnek el az Arany-balladák a hagyományos balladától/balladaformától.<br />
A szakértők a skót balladával rokonítják Arany balladáit. Nekem rögtön Burns versei jutottak eszembe, meg is néztem párat. Közös vonásaik ellenére másfajta költészet a kettő. Arany balladáinak végkicsengése maga a visszavonhatatlan, a megalkuvást nem ismerő mózesi törvény, Burns majdnem minden balladájában van valamiféle pajkos-pajzán humor: olykor egy rossz házasságot sirat, máskor egy lócsontvázat magasztal. A jól ismert balladai homály ugyan jelen van, de nem úgy és nem olyan mértékben, mint Aranynál. Viszont találtam egyet, ami egész jól rokonítható az Arany-féle felfogással, ez lehet az oka, hogy maga Arany is fordította.</p>
<p><strong>Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot</strong><br />
<em>(THE DEIL&#8217;S AWA WI&#8217;TH&#8217; EXCISEMAN)</em></p>
<p>Jött az ördög hegedüszóval,<br />
elvitte a fináncot;<br />
és minden asszony igy kiált:<br />
&#8220;Belzebub, éljen a táncod!&#8221;<br />
  Az ördög, az ördög,<br />
  az ördög e tánccal<br />
  oda van, oda van<br />
  oda van a finánccal.</p>
<p>&#8220;Cefrét verünk, főzünk, italt,<br />
lakomát csapunk, nagy táncot:<br />
szépen köszönjük, Körmös úr,<br />
hogy viszed a fináncot!&#8221;<br />
   Az ördög, az ördög,<br />
   az ördög e tánccal<br />
   oda van, oda van<br />
   oda van a finánccal.</p>
<p>&#8220;Van csárda-tánc, kuferces, lánc,<br />
tudunk polkát és fráncot:<br />
de legjobb tánc az ördögé,<br />
hogy viszi a fináncot.&#8221;<br />
   Az ördög, az ördög,<br />
   az ördög e tánccal<br />
   oda van, oda van<br />
   oda van a finánccal.</p>
<p><em>Arany János</em></p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Falcon</title>
		<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/comment-page-1/#comment-81</link>
		<dc:creator>Falcon</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 10 Oct 2007 08:54:28 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.faustus.hu/?p=93#comment-81</guid>
		<description>Na hozok máris még egyet. Nekem ez az egyik kedvencem talán.


&lt;strong&gt;Arany János: Éjféli párbaj&lt;/strong&gt;

Bende vitéz lakodalmát lakja,
Hetekig tart... ma van első napja:
Szól a zene, tárogató, rézkürt,
   Pörög a tánc, mint az orsó;
   Bende kiált: &quot;Ez utolsó!
   Száraz ajkam eper-ajkat
      Szedegetni készűl.&quot;

Bende vitézt a nyoszolyó-asszony
Elvezeti, hol olyat szakasszon;
Néma, sötét már az egész kastély -
   S ím, lovag áll ágyok előtt,
   Talpig acél - ismeri őt:
   Sápadt arcra kék lángot vet
      A felütött rostély.

&quot;Jöttem veled újra víni, Bende!
Én valék a diadalmas, nem te:
Kezdjük elől, csúnya volt a játék;
   Haha! páncélt a nyakadba!
   Most ne remélj szolga-hadba&#039;;
   Kezdjük elől! - e leányért
      Sok viadal vár még!&quot;

Kél a vitéz: &quot;Nosza kardot, vértet!&quot;
&quot;Hova édes?&quot; - &quot;Víni, arám, érted!&quot;
S hallik, amint össze-összevágnak,
   Odaát a fegyverházban
   Harcrobaj is: csengő paizs,
   Tompa nyögés, erőlködés,
      Dobogása lábnak.

Szép menyasszony szemét le se zárja,
Szörnyűködik, hova lett a párja;
Remegő kéz gyujtja meg a mécsest,
   Férje urát fölkeresi,
   Hajnalig ott sírva lesi:
   &quot;Ez is olyan, mint a másik...
      Mint valami holttest!&quot;

Bende vitéz lakodalmát lakja,
Vagyon immár a második napja,
Szól a zene - borba fuladt e nap,
   Bende úrnak veszett kedve,
   Táncol, iszik erőltetve;
   Szép menyasszony nekiborzad:
      &quot;Ha ma is, mint tennap!...&quot;

Este hamar az urok föld-részeg,
Ágyba vivék a szolga-vitézek;
Szép menyasszony vele menni reszket:
   De hogy titkán ki ne adjon
   - Hová legyen? hol maradjon? -
   Lenyugoszik, s külön ágyban
      Hányja a keresztet.

Bende riad...s mint a halál, józan:
Lovag ott áll szembe, az ajtóban.
&quot;Hah! Robogány...&quot; s nem akarna menni. -
   &quot;Szeretőm elcsábítója,
   Gyere, víjjunk! üt az óra;
   Míg le nem győzsz, tiltva neked
      Mellette pihenni.&quot;

Ujra nehéz, szörnyű tusa hallik;
Bende halott, mire meghajnallik,
Nagynehezen, délfele ha ébred,
   Mikor immár gyűl a vendég;
   Fölkeresik a leventék:
   &quot;Hol vagy uram? mind az egész
      Nép vár az ebédre.&quot;

Bende vitéz lakodalmát lakja,
Legszomorúbb a harmadik napja;
Szól a zene, öblöget a rézkürt:
   Hanem a tánc csak úgy lézeng,
   Vendégnek a java szétment:
   &quot;Vérbe&#039; fogant nász sose volt
      Isten átka nélkül!&quot;

Nos, az új párt rokoni, - egy püspök
Előveszi, hogy mi esett köztök:
Bende konok, - a menyasszony gyászba,
   Teste remeg, mint a harmat,
   Csak azt vallja, hogy nem vallhat,-
   Ha lefekszik, küldjenek őrt
      A fegyveres házba.

Mene oda nagy erős őrízet.-
Bende kacag: &quot;Meglopom a mézet!&quot;
Siet is be kakas-elő-szóra:
   Mikor ágyasházát nyitja,
   Másodikat kukoritja,
   Fönn pedig, a kastély tornyán,
      Éjfélt ver az óra.

&quot;Bende lovag! ez az utolsó nap,
Lakodalmad félbeszakad holnap;
Víni ma még!... ölj meg igazábban;
   Mert ha nem ölsz, én megöllek,
   Lelkedet ám, én mint lélek;
   Az a hűtlen hadd sirassa
      Bűnét e világban!&quot;

Bende vitéz, szemei szikrázva,
Rohan ismét a fegyveres házba.
Rettenetes, amit lát az őrség:
   Urok őrjöng... kivont karddal
   Levegőbe szúr és vagdal;
   Közülök is hármat leölt
      Míg lebirák, győzék.

Földalatti kamarába&#039;, láncon,
Bende üvölt, viaskodik, táncol;
Szép menyasszony sem eladó többé
   &quot;Elsőt én nem érdemeltem,
   A második engemet nem:
   Püspök atyám, vígy el Urunk
      Jegyesei közzé!&quot;

&lt;img src=&quot;http://www.faustus.hu/wp-content/uploads/ejfeli_parbaj.jpg&quot; alt=&quot;Éjféli párbaj&quot; /&gt;</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Na hozok máris még egyet. Nekem ez az egyik kedvencem talán.</p>
<p><strong>Arany János: Éjféli párbaj</strong></p>
<p>Bende vitéz lakodalmát lakja,<br />
Hetekig tart&#8230; ma van első napja:<br />
Szól a zene, tárogató, rézkürt,<br />
   Pörög a tánc, mint az orsó;<br />
   Bende kiált: &#8220;Ez utolsó!<br />
   Száraz ajkam eper-ajkat<br />
      Szedegetni készűl.&#8221;</p>
<p>Bende vitézt a nyoszolyó-asszony<br />
Elvezeti, hol olyat szakasszon;<br />
Néma, sötét már az egész kastély -<br />
   S ím, lovag áll ágyok előtt,<br />
   Talpig acél &#8211; ismeri őt:<br />
   Sápadt arcra kék lángot vet<br />
      A felütött rostély.</p>
<p>&#8220;Jöttem veled újra víni, Bende!<br />
Én valék a diadalmas, nem te:<br />
Kezdjük elől, csúnya volt a játék;<br />
   Haha! páncélt a nyakadba!<br />
   Most ne remélj szolga-hadba&#8217;;<br />
   Kezdjük elől! &#8211; e leányért<br />
      Sok viadal vár még!&#8221;</p>
<p>Kél a vitéz: &#8220;Nosza kardot, vértet!&#8221;<br />
&#8220;Hova édes?&#8221; &#8211; &#8220;Víni, arám, érted!&#8221;<br />
S hallik, amint össze-összevágnak,<br />
   Odaát a fegyverházban<br />
   Harcrobaj is: csengő paizs,<br />
   Tompa nyögés, erőlködés,<br />
      Dobogása lábnak.</p>
<p>Szép menyasszony szemét le se zárja,<br />
Szörnyűködik, hova lett a párja;<br />
Remegő kéz gyujtja meg a mécsest,<br />
   Férje urát fölkeresi,<br />
   Hajnalig ott sírva lesi:<br />
   &#8220;Ez is olyan, mint a másik&#8230;<br />
      Mint valami holttest!&#8221;</p>
<p>Bende vitéz lakodalmát lakja,<br />
Vagyon immár a második napja,<br />
Szól a zene &#8211; borba fuladt e nap,<br />
   Bende úrnak veszett kedve,<br />
   Táncol, iszik erőltetve;<br />
   Szép menyasszony nekiborzad:<br />
      &#8220;Ha ma is, mint tennap!&#8230;&#8221;</p>
<p>Este hamar az urok föld-részeg,<br />
Ágyba vivék a szolga-vitézek;<br />
Szép menyasszony vele menni reszket:<br />
   De hogy titkán ki ne adjon<br />
   &#8211; Hová legyen? hol maradjon? -<br />
   Lenyugoszik, s külön ágyban<br />
      Hányja a keresztet.</p>
<p>Bende riad&#8230;s mint a halál, józan:<br />
Lovag ott áll szembe, az ajtóban.<br />
&#8220;Hah! Robogány&#8230;&#8221; s nem akarna menni. -<br />
   &#8220;Szeretőm elcsábítója,<br />
   Gyere, víjjunk! üt az óra;<br />
   Míg le nem győzsz, tiltva neked<br />
      Mellette pihenni.&#8221;</p>
<p>Ujra nehéz, szörnyű tusa hallik;<br />
Bende halott, mire meghajnallik,<br />
Nagynehezen, délfele ha ébred,<br />
   Mikor immár gyűl a vendég;<br />
   Fölkeresik a leventék:<br />
   &#8220;Hol vagy uram? mind az egész<br />
      Nép vár az ebédre.&#8221;</p>
<p>Bende vitéz lakodalmát lakja,<br />
Legszomorúbb a harmadik napja;<br />
Szól a zene, öblöget a rézkürt:<br />
   Hanem a tánc csak úgy lézeng,<br />
   Vendégnek a java szétment:<br />
   &#8220;Vérbe&#8217; fogant nász sose volt<br />
      Isten átka nélkül!&#8221;</p>
<p>Nos, az új párt rokoni, &#8211; egy püspök<br />
Előveszi, hogy mi esett köztök:<br />
Bende konok, &#8211; a menyasszony gyászba,<br />
   Teste remeg, mint a harmat,<br />
   Csak azt vallja, hogy nem vallhat,-<br />
   Ha lefekszik, küldjenek őrt<br />
      A fegyveres házba.</p>
<p>Mene oda nagy erős őrízet.-<br />
Bende kacag: &#8220;Meglopom a mézet!&#8221;<br />
Siet is be kakas-elő-szóra:<br />
   Mikor ágyasházát nyitja,<br />
   Másodikat kukoritja,<br />
   Fönn pedig, a kastély tornyán,<br />
      Éjfélt ver az óra.</p>
<p>&#8220;Bende lovag! ez az utolsó nap,<br />
Lakodalmad félbeszakad holnap;<br />
Víni ma még!&#8230; ölj meg igazábban;<br />
   Mert ha nem ölsz, én megöllek,<br />
   Lelkedet ám, én mint lélek;<br />
   Az a hűtlen hadd sirassa<br />
      Bűnét e világban!&#8221;</p>
<p>Bende vitéz, szemei szikrázva,<br />
Rohan ismét a fegyveres házba.<br />
Rettenetes, amit lát az őrség:<br />
   Urok őrjöng&#8230; kivont karddal<br />
   Levegőbe szúr és vagdal;<br />
   Közülök is hármat leölt<br />
      Míg lebirák, győzék.</p>
<p>Földalatti kamarába&#8217;, láncon,<br />
Bende üvölt, viaskodik, táncol;<br />
Szép menyasszony sem eladó többé<br />
   &#8220;Elsőt én nem érdemeltem,<br />
   A második engemet nem:<br />
   Püspök atyám, vígy el Urunk<br />
      Jegyesei közzé!&#8221;</p>
<p><img src="http://www.faustus.hu/wp-content/uploads/ejfeli_parbaj.jpg" alt="Éjféli párbaj" /></p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Falcon</title>
		<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/comment-page-1/#comment-76</link>
		<dc:creator>Falcon</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 09 Oct 2007 14:07:10 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.faustus.hu/?p=93#comment-76</guid>
		<description>Nem idősík-váltogató technika ez, messze nem, nyilván abban sokkal komolyabbak vannak később, de hogy az Arany-balladák egyedülállóak nagyon sok mindenben, és pl. ebben is, az biztos. Az ilyent meg, hogy posztmodernista, hagyjuk már. Véleményünk van róla, leírhatjuk. Ha egy magát posztmodernistának valló valaki idejön, és azt mondja, hogy állatságokat beszélsz, kedves Falcon, mert én értek hozzá, akkor szívesen elvitatkozom, vitatkozunk vele. Továbbá Arany rulez. (És nincs is olyan, hogy poszmodern. Ha van, akkor már Cervantes is az volt, jócskán.)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Nem idősík-váltogató technika ez, messze nem, nyilván abban sokkal komolyabbak vannak később, de hogy az Arany-balladák egyedülállóak nagyon sok mindenben, és pl. ebben is, az biztos. Az ilyent meg, hogy posztmodernista, hagyjuk már. Véleményünk van róla, leírhatjuk. Ha egy magát posztmodernistának valló valaki idejön, és azt mondja, hogy állatságokat beszélsz, kedves Falcon, mert én értek hozzá, akkor szívesen elvitatkozom, vitatkozunk vele. Továbbá Arany rulez. (És nincs is olyan, hogy poszmodern. Ha van, akkor már Cervantes is az volt, jócskán.)</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Bendegúz</title>
		<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/comment-page-1/#comment-74</link>
		<dc:creator>Bendegúz</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 09 Oct 2007 11:40:38 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.faustus.hu/?p=93#comment-74</guid>
		<description>Ahá, szóval Arany idősík-váltogató technikájával kezdődne a posztmodern... Lehet, hogy egy-két posztmodernistát is meg kéne kérdezni erről, én nem akarok/tudok nyilatkozni, nem az én asztalom. :-)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Ahá, szóval Arany idősík-váltogató technikájával kezdődne a posztmodern&#8230; Lehet, hogy egy-két posztmodernistát is meg kéne kérdezni erről, én nem akarok/tudok nyilatkozni, nem az én asztalom. <img src='http://www.faustus.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Falcon</title>
		<link>http://www.faustus.hu/2007/10/09/ballada/comment-page-1/#comment-73</link>
		<dc:creator>Falcon</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 09 Oct 2007 08:59:39 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.faustus.hu/?p=93#comment-73</guid>
		<description>Ha azt a kis megjegyzést nem teszi oda, valóban várni kellett volna jópár évtizedet, hogy ilyen villanásokból összeálló, mondhatni idősík-tologató művet kapjunk magyar szerzőtől. De majd még hozok balladát, amiben aztán nem is vacakol sokat a magyarázattal, és ember legyen a talpán, aki elsőre megérti. Tudom, vannak a középiskolás tankönyvek, balladai homály meg minden, aztán majd később ugyanez a balladai homály már egészen másfajta szavakkal lészen megmagyarázva, és hipp-hopp posztmodern lesz belőle. Mert addigra már nem 15-16, hanem 18-19 évesek vagyunk... pedig a dolog ugyanaz. Na, megint kezdek elmenni irodalomoktatás-kritikába, pedig megint nem ez volt a célom. Csak épp szerettem volna rávilágítani, hogy nem olyan egyszerűek a dolgok, ugyanakkor nem is annyira bonyolultak, hogy egy-két időbeli elosztással és szakszavakkal meg is fejtsük őket.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Ha azt a kis megjegyzést nem teszi oda, valóban várni kellett volna jópár évtizedet, hogy ilyen villanásokból összeálló, mondhatni idősík-tologató művet kapjunk magyar szerzőtől. De majd még hozok balladát, amiben aztán nem is vacakol sokat a magyarázattal, és ember legyen a talpán, aki elsőre megérti. Tudom, vannak a középiskolás tankönyvek, balladai homály meg minden, aztán majd később ugyanez a balladai homály már egészen másfajta szavakkal lészen megmagyarázva, és hipp-hopp posztmodern lesz belőle. Mert addigra már nem 15-16, hanem 18-19 évesek vagyunk&#8230; pedig a dolog ugyanaz. Na, megint kezdek elmenni irodalomoktatás-kritikába, pedig megint nem ez volt a célom. Csak épp szerettem volna rávilágítani, hogy nem olyan egyszerűek a dolgok, ugyanakkor nem is annyira bonyolultak, hogy egy-két időbeli elosztással és szakszavakkal meg is fejtsük őket.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

